Hajós város, Hajósi pincefalu

( -- TARTALOMFELTÖLTÉS ALATT --)

Hajós város

Hajósi pincefalu

Hajós várostól másfél kilométerre emelkedik a löszhátakon, alföldi homok és az ős Duna löszös partjainak találkozásánál. Európában is kuriózumnak számító összefüggő 21 utcából és kb 1200 présházból épült pincefalu, melynek löszbe vájt pincelabirintusaiban most is érlelődik a híres hajósi Cabernet, Kék Frankos, Zweigelt. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata, a barátságos emberek és a kitűnő minőségű borok felejhetetlen élményt nyújtanak.

Látnivalók

Hajósi Érseki Kastély

1739-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek felépíttette a hajósi kastély első változatát vadászkastély céljára. Mai formáját 1767-ben nyerte el, amikor gróf Batthyány József érsek kibővíttette a kastélyt. 1907-ben árvaházzá alakították át az épületet. 2009-ben a kastélyt teljes körűen felújították és 2010.09. 24.én megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.

További információk: www.hajosikastely.hu

Egyesületek háza

Kálvária

Mária-kegyszobor

Nepomuki Szent János szobra

Orbán-szobor

Patika

Régi elemi iskola

Római katolikus plébánia

Református imaház

Sváb helytörténeti ház (Heimatmuseum)

Szent Imre római katolikus templom

Városháza

Hajós története

1366 - első okleveles adat, a dokumentumban a település neve Hayós

1433 - kismartoni és zsályi levéltár mint lakott települést említi a Hajósy és a de Hajós család birtokaként, ezen családok nevéből eredeztetik a község nevét is

török hódoltság előtt vásártartási joggal rendelkezett

török hódoltság alatt teljesen elpusztul városunk középkori elődje

1690 - egy dokumentum elnéptelenedett településként említi meg

1722 - 1770 gróf Csáky Imre kalocsai érsek hívására Bussen-berg környékéről és Baden-Württembergből dolgos sváb családok telepedtek le az elnéptelenedett, mocsaras területre

Csáky Imre kalocsai érsek követei, akik új lehetőségeket kínálva Magyarország felé invitálták a szorgos sváb népet. Nagyon megtetszett a szomszédos községeknek az érsek ajánlata, és elhatározták, hogy követeket küldenek Magyarországra. A hírnökök fáradságos útjukból hazatérve élénk színekkel ecsetelték a magyar Alföld termékeny mivoltát. Az alkalmat megragadva sok család szánta el magát az áttelepülésre, hiszen ebben az időben a sok gyermek és a magas adók miatt nagy volt a nélkülözés. Mivel községeik közel feküdtek a Dunához, kisebb hajókra tették holmijaikat, és lassanként leereszkedtek a Duna habjain, egészen Kalocsáig.

A Dunán lehajózó telepesek az ulmi dereglyékkel Kalocsáig hajóztak, ahol kirakodták értékeiket és innen vonultak a mai Hajós területére.

A község mai területét mocsaras-vizes rétekkel váltakozó tölgyes boríthatta a 18. században, ami vadban gazdag volt. A falut két patak partjára építették, az egyik mellett működött az érseki vízimalom.

1726 - utolsó bevándorlócsoporttal érkező Hall Anna Mária a dietelhofeni plébános nagynénje magával hozza a busseni Mária-szobrot

1728 - Szent Imre római katolikus templom megépül az érsek segitségével egy romos klastrom helyén

1728. április 10 - Csáky Imre bíboros szerződésbe foglalta azokat a kötelmeket, amelyek a letelepülő svábok szőlőtelepítéssel kapcsolatos feladatairól és ebből eredő jogaikról szólnak. Valószínű, hogy az érsek kívánságára újratelepítették a török dúlás előtti szőlőskerteket.

1732 - már mintegy 122 család él a településen

1739 - az érsek gróf Patachich Gábor a templom mellé a falu egyik legjelentősebb épületét emelteti, a vadászkastélyt, az akkor még földszintes elődjét

1752 - püspökavatásra kerül sor Hajóson

1756 - Mátyási Ferenc jegyzőségének első évében mezővárosi rangot kap, vásártartási jogot nyer

1766-67 - a vadászkastélyt emelettel bővítik illetve 4 arányos saroktornyot építenek hozzá

1780-as évek - a kalocsai érsek hűbérúrként szőlőtelepítésre és borkészítésre kötelezi az itt lakókat, cserébe 10 évi adómentességet kaptak

1794 - a pápa kegyhellyé nyilvánítja templomot, ahol a ,,csodatevő" Madonna van, és örök érvényre szóló búcsút engedélyezett az idezarándoklóknak

18. század vége 19. század eleje - valószínűleg ekkor kezdtek a helybéliek pincét építeni

1820 - kibővítik a templomot

1842 - kántorlakás és iskola megépül, ami ma már egy üzletsor

1851 - feljegyzések szerint ekkor már 553 holdon termeltek szőlőt, 363 pince volt

1879 - Haynald Lajos bíboros, érsek két oldalhajóval bővíttette ki a templomot

1881 - megépül a plébánia melletti kálvária

1895 - megépül a városháza épülete

18-19 század - gyakori belvízi problémákkal küszködik a település, ez a Duna szabályozásával oldódott meg

A 20.század eleje- elkészültek azok a vályogfalú présházak, amelyek azóta műemlék jellegűek.

1905 - megépül az érseki gazdatiszti lakás, ami később református imaház volt , ma pedig az Egyesületek Háza

1907 - a vadászkastélyt Városy Gyula érsek árvaházzá alakíttatja

1910 - megépül az általános (elemi) iskola

1912 - Patika épülete megépül Koos Károly tanítványa tervei alapján, eredetileg lakóháznak

1930-as évektől - az érseki uradalom, a falu fejlődését gátoló erdőket kitermelte, majd felparcellázta házhelyeknek. Ezeket kedvező áron értékesítette a lakosság felé és ezzel kezdetét vette minden korábbinál intenzívebb településfejlődés. Akkortájt járta a szólás, "ha nem jön a háború, tán még a dusnoki (szomszéd település) templomot is megveszik a hajósiak".

1933- a Kálvária stációinak fülkéibe a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes kerámiákat helyznek

1946 - kb. 450 német család kitelepítése.

A kitelepítések több hullámban történtek.

Az első csoportban kitelepített hajósi svábok helyére Szankról, Bócsáról és más Kiskunhalas környéki helyekről önkéntes lumpen telepesek érkeztek, rongyos ruhában. Betelepedtek az elkergetett svábok gabonával, állatokkal, élelmiszerrel teli házaiba, esetenként még a volt háziak svábviseletes ruháit is hordták.

Miután rövid idő alatt felfaltak és elpusztítottak mindent, voltak akik újból igényeltek másik tele házat. Velük szervezték meg az első Termelőszövetkezeti csoportot. (a TSZ elődjét)

Amikor rádöbbentek, hogy bizony dolgozni kellene munkaegységért (akkor még nem pénzért), el is adták jó pénzért házaikat az akkorra már Ausztriából és Németországból sok esetben gyalog visszajött volt tulajdonosoknak, és elmentek városokba.

A második hullámban kitelepítettek helyére kerültek a felvidéki magyarok.

Több helyen olvasni, de csángó magyarok Hajóson nem voltak. A tárgyi tévedés bizonyára azon alapszik, hogy egy vonulatban, talán 1946-47-ben püspöknádasdi és hidasi sváb családokat telepítettek -csak úgy találomra- hajósi sváb családokhoz, mert azok helyére kerültek a csángó magyarok. (Püspöknádasdon és Hidason)

1952-53 Azok a kitelepített svábok, akik haza akartak jönni, gyalog, a visszatoloncolás veszélyét vállalva,bújva, szökve már visszaértek Hajósra.

1957 - napköziotthonos óvoda

1964 - megépült az általános iskola Jókai utcai, kastély felöli szárnya

1970 - től nagyközség

1978 - megépült a Jókai utcai iskola sportcsarnok felőli szárnya

1980-as évek - A pincék újjáépítése, sok pincét átalakítottak vandégfogadásra, illetve sok ilyen épült újonnan.

1982 - minden évben május végén kerül megrendezésre az Orbán Napi Borünnep

1987 - megépült az új Református Imaház

2003 - elkészül a sváb helytörténeti ház (Heimatmuseum)

2008. július 1 - A kormány javaslatára Sólyom László köztársasági elnök Hajós nagyközséget várossá nyilvánítja